2011. december 22., csütörtök

Negatívum

Sajnos sikerült ismét elnéznem a szülés várható időpontját így egy darabig megint nem lesznek szifó ivadékaim. Legközelebb jóval a szülés előtt kifogom tenni a nőstényt, ezzel a módszerrel megelőzhető a probléma. Kicsit bosszant a dolog. Talán azért mert nem vagyok már kezdő és így nyilvánvaló hogy halogatásról, lustaságról volt szó. Legközelebb jobban vigyázok.

2011. október 24., hétfő

Szifo elletése

Egy lírafarkú Xiphophorus Helleri nőstényem ahogy a hasát elnézem egy két héten belül elleni fog. Bár egy elevenszülőnél soha nem lehet előre megmondani mikor következik be a szülés biztonsági okokból célszerű inkább előbb kirakni a nőstényt mint később. Túl sok utódra nem számítok. Ez a nőstény méretét tekintve jóval kisebb mint a régi Xiphophorus Hellerik és látszik rajta hogy hamar tenyésztésre fogták mint a kereskedelemben vásárolt példányokat általában. Az ilyen szifók általában nem fejlődnek ki teljes mértékben és szaporaságuk meg sem közelíti régi szifó nőstényeim szaporaságát. Olyan húsz darabra számítok körülbelül. Ennek is örülni fogok és ezzel is elégedett leszek.

2011. augusztus 29., hétfő

A szifó jó úszó

Szinte minden szifó fajra jellemző hogy rendkívül jó úszó,  ezért tartásukhoz igen nagy méretű, hosszú akváriumot ajánlok, ebben tud jó úszókészségük kibontakozni. Célszerű hosszú alakú tágas kiúszóterű medencében tartani őket ahol azért marad  menedékhely a gyengébb hímek számára is. Régi  tapasztalatok szerint a különböző színváltozatok nem jönnek ki egymással és ez inkább a hímekre jellemző.

2011. augusztus 18., csütörtök

Fekete xipho

Ez egy ritka tenyészváltozat. A túlzott mértékű beltenyésztés miatt gyakori köztük a terméketlen. De egyébként nagyon tetszetős, általam tartásra javasolt halfaj. Nem könnyű beszerezni, nekem sem mindig sikerül pedig nagy városban lakom ahol sok a díszhalüzlet. A nőstényekre jellemző a terméketlenség, a hímekre a kétivarúság. Tartásuk egyébként nem nehéz.

Lírafarkú szifó (Xiphophorus helleri)

A lírafarkú egy tetszetős tenyészváltozata a mexikói kardfarkú halnak. Ennél az alfajnál az alsó és felső farokúszósugár is megnyúlt.A tenyésztés lírafarkú szifók között önmagában nem lehetséges. Célszerű lírafarkú a  nőstényt nem lírafarkú hímmel párosítani, még ez a legpraktikusabb megoldás. Jómagam is ezt a módszert alkalmazom. A lírák saját tapasztalataim szerint valamivel kényesebbek mint az eredeti vad szifók. Melegebb víz, változatosabb táplálék szükséges számukra, főleg ha nagy létszámú ivadékot szeretnénk tőlük.

2011. augusztus 9., kedd

Zöld Szifo

Ez az eredeti vad változat. A természetben ez a domináns színváltozat. Ma akváriumban nem vagy csak nagyon ritkán találkozni vele. Az sem nagyon hasonlít a régi zöld szifókra. Kamaszkoromban gyakran jártam a miskolci Békás tóhoz és ott gyakran láttam ilyen eredeti, originál zöld szifókat. Méretre lényegesen nagyobbak voltak mint az akváriumban tartott változatok és viselkedésük is egész más volt. Sokkal vadabbak, mozgékonyabbak, mondhatni életképesebbek voltak. Valószínűleg őshazájukban vagy más szabad vizekben mostis ilyenek. A tenyészváltozatok többsége szebb, színesebb, de nekem valahogy hiányzik az a szép, nagy eredeti zöld szifó amit fiatal akvaristák már csak hírből ismerhetnek.

2011. július 7., csütörtök

Nemváltás

A szifók egy különleges tulajdonsága a nemváltás. Egy szifo nőstény képes arra hogy hímmé váljon. Ez leggyakrabban akkor fordul elő ha az akváriumban nincs vagy csak kevés hím van. De előfordulhat más esetekben is. A nemváltás mindig egyoldalú, hímből soha nem lesz nőstény.

2011. július 2., szombat

Xiphophorus helleri elnevezése

Magyar vonatkozása is van a mexikói kardfarkú halnak.  Ilyen néven 1848 – ban írták le először a fajt. Kevesen tudják, hogy a fajt egy kiváló magyar botanikus Heller Károly fedezte fel..

Élelmezés

Élelmezés: akváriumi viszonyok között mindenevők, tubifex , vízibolha, növényi eleség  lehet fő táplálékuk.  Jó minőségű műeleségeket is fogyasztanak.  A szabad természetben főleg növényi táplálékot fogyasztanak, akváriumban jelentős mennyiségű algát fogyasztanak.

2011. június 30., csütörtök

Szifó tartása

Mint már korábban említettem a szifók nagy medencét igényelnek. Ez önmagában nem elég,  tágas kiúszótérre és dús növényzetre is szükséges növényzetre is szükségük van. Ez utóbbira azért hogy a gyengébb hímek elbújhassanak a domináns hímek állandó zaklatása elől. Ezek a zaklatások különösen akkor hevesek ha eltérő színezetű hímek tartózkodnak a medencében. Erre jobb már a halak kiválogatásánál odafigyelni, az állandó stressz  megbetegedéseket,  a megbetegedések járványokat okozhatnak.

2011. június 28., kedd

Xiphophorus helleri elterjedési területe

Közép -Amerika vizeiben honos faj. Elsősorban Mexikó, Guatemala és Honduras. Itt jelentős mennyiségű Xiphophorus helleri él egyéb Xiphophorus fajok társaságában. Akvaristák alkalmanként hazánkban is szabad vizekbe engedték, de tartósan nem tudtak fenn maradni. Én nagyon sok Xiphophorus hellerit láttam az 1970 - es években Miskolcon, de olvastam más hazai betelepítésekről is. Ilyen például a Budapest - római-fürdő és tó valamint az egri strand hőforrások által táplált tava .Innen egyes példányok kiúsztak az Eger - patakba ahol alkalmanként más elevenszülők  társaságában is látni lehetett őket.

Xiphophorus helleri - Mexikói kardfarkú hal

Alig van olyan akvarista aki ne ismerné ezt a halat közismertebb nevén a szifót. A ma akváriumban úszkáló példányok színezete, viselkedése jelentős mértékben eltér az eredeti vad szifókétól. A vad típus alapszíne zöld, mérete körülbelül 12 cm. Eredeti, vad szifókat nagyon ritkán látni kereskedésekben, ezeket kiszorították a jóval színesebb szifo mutánsok, változatok. A vad példányok saját tapasztalat szerint egészen másképp viselkednek akváriumban mint a változatok. A hímek rendkívül agresszívek és folyamatosan üldözik a velük egy medencében élő hímeket. Ezek az üldözések igen hevesek lehetnek, ezért jobb minimum 200 literes akváriumban tartani őket, és gondoskodni a megfelelő rejtekhelyről. A mexikói kardfarkú hal igen jó úszó, de vonatkozik ez a Xiphophorus nemzetség többi tagjára is. Egyébként tartásuk nem nehéz. Élelemben nem válogatnak, szívósak. A vad típus hőigénye minimum 18C, a változatok hőigényesek. A mexikói kardfarkú halak  ugrálósak, ha nem takarjuk le üveglappal a medencét gyakran kiugranak. Rengeteg szín és formaváltozat létezik, ezekre később visszatérek.